Gondolom, mindenki találkozott már a jelenséggel, mikor kérdezni akart valamit egy hiperben dolgozótól, s az elküldte őt a ... másik osztályra. Mert ő nem osztályos. Milyen osztályok is vannak egy hiperben? S mi ennek a jelentősége? (Megjegyzés: a megnevezések hiperenként változnak, a logikát figyeljétek.)

A felosztás kapcsán beszélhetünk részlegekről, szektorokról és osztályokról. Két nagy részleg van egy hiperen belül: élelmiszer és nem élelmiszer (food és non-food):

élelmiszer részleg:

- friss szektor: ezen belül termelőműhelyek (pékség, cukrászat, húsüzem), valamint tej, zöldség, csemege, sajt, grill, hal osztályok

- tartós élelmiszer szektor: sós, édes, ital osztályok

Két kakuktojás jön, amit be lehet sorolni az élelmiszerbe és a nem-élelmiszerbe is: vegyi osztály (pl. mosópor), illatszer osztály (pl. spay). Ezeket pár lánc a tartós élelmiszerhez sorolja, pár lánc pedig a nem élelmiszerhez. Az áruházban való elhelyezkedésük is az élelmiszer és nem-élelmiszer között van.

Nem élelmiszer részleg:

- ruházat vagy textil szektor: férfi, női, gyerek, baba, cipő, sportruházat osztály, sokszor az ékszerpult és kiegészítők is ide tartoznak

- aprócikkek vagy bazár szektor: háztartás, autó, barkács, cd-könyv, írószer, játék, kertészet, szezonális, bútor osztály

- elektronikai vagy lakásfelszerelés szektor: híradástechnika, irodatechnika, háztartási gép ("fehérek") osztály

Ezt a besorolást szépen meg lehet figyelni a hiperekben is, általában ilyen sorrendben követik egymást az osztályok az áruházban. Minden osztálynak van külön osztályvezetője (jó esetben), s saját alkalmazotti létszáma (ez az italnál jelenthet akár 20-25 embert is, míg egy játékosztályon mondjuk 3-at). Mint látható, a hiper tipikusan a divizionális rendszert alkalmazza, aminek az előnyei, hogy könnyebb szakosodni, viszont hátrány, hogy egyik osztály alkalmazottjának esetenként fogalma sincs a mellette lévő osztályról. Ezért van az, hogy kedvenc árufeltöltőnk elküld minket a ... osztályos alkalmazotthoz.