Vajon mennyire törvényes a hiperek azon gyakorlata, mely szerint az állásinterjúkon feltesznek életkorra, családi állapotra és egyéb személyes dolgokra kérdéseket, sőt, mindezt a döntés során is felhasználják? Ez a bejegyzés az Egyenlő Bánásmód Hatóság másfél éves döntése alapján készült, mely során kétmillió forintos büntetésre ítélték az Auchan Magyarország Kft-t, mert „megsértette az egyenlő bánásmód követelményét Kérelmezővel szemben azzal, hogy anyasága és egyéb helyzete – magassága, testalkata - miatt 2007. március 27-én elutasította az „alkalmazott az önkiszolgáló osztályon, eladó” munkakörre történő jelentkezését.”

Egy hiperbe nagyon sok ember jelentkezik, s mivel nincs annyi betöltetlen pozíció, a hipernek szelektálnia kell közöttük. A (valódi) szelektálási szempontokról már írtam a „Felvételi eljárás a hiperben” című blogbejegyzésben, s ezek mind visszaköszönnek ebben az ítéletben: kérdés, hogy mindez mennyire elfogadható.

Röviden a történet: a felperes hölgy jelentkezett az Auchanba árufeltöltőnek, s az írásbeli után – kis kitérővel – behívták szóbelizni, ahol elutasították. Előfordult ez már sok mindenkivel, azonban itt a felvételiztető menedzser elkövetett egy óriási hibát: a hölgy kérésére megindokolta az elutasítás okait, mely alapján a hölgy bírósághoz fordult. Az indokok a következőek voltak:

• az áruháztól való távolság: a felperes hölgy 40 km.re lakott az áruháztól, s állítása szerint gyakran járt oda vonat, 35 perces menetidővel. A vonattól még gyalogolni kellett volna, így kb. 1-1,5 órás lett volna az út. Mindez amiatt lett volna fontos, hogy be tud-e érni reggel 5-re, vagy sem (habár a felvételi beszélgetésen elhangzott a 6 órási kezdés is, amit tudott volna vállalni); ez volt a fő indok

• fizikai állapot: a felvételiztető úgy állapította meg, hogy a hölgy nem alkalmas az ital- vagy a kertészeti osztályon való nehéz fizikai munkára (testalkata miatt)

• bizalmi kérdés: a hölgy önmagával keveredett ellentmondásba, mikor azt állította, hogy nem dolgozott családtagja az Auchanban, de utólag kiderült, hogy igen

• gyerek: a hölgynek volt egy 9 hónapos gyereke, s a felvételiztető magánemberként megjegyezte, hogy ő meggondolná, hogy 9 hónapos gyerek miatt munkába álljon-e.

• szakmai tapasztalat: a hölgynek nem volt kereskedelmi tapasztalata, de később kiderült, ez nem is volt követelmény (ráadásul maga az állítás sem igaz, mert már dolgozott a Kaiserben árufeltöltőként)

Az alperes Auchan részéről a felvételiztetők hangsúlyozták, hogy összességében nem találták alkalmasnak a hölgyet a munkavégzésre, nem egyenként, ezen indokok alapján. Amúgy az ital- és a kertészeti osztályokra kerestek embert.

A bíróság előtt az Auchannak azt kellett volna bizonyítani, hogy ezen indokok alapján nem diszkriminálta a hölgyet, azonban ez nem sikerült. A tárgyalás során ugyanis kiderült, hogy az áruházban dolgozik olyan ember is, aki ennél messzebbre lakik; a fizikai állapotot nem lehet simán szemrevételezéssel megállapítani, azért egy üzemorvosi vizsgálatot legalább illik ilyenkor prezentálni; a bizalmi kérdés állítólag nem játszott szerepet a döntésben; a gyerektől pedig lehetett volna dolgozni, sőt, az áruházban is vannak alkalmazottak, akik hasonló helyzetben ott dolgoznak; a szakmai tapasztalat meg nem szűrőtényező. Ráadásul a felvételiztető menedzser és a „debrief” senior menedzser többször is ellentmondásba keveredett, ami nem tehetett jó benyomást az elnökre – ezt most nagyon zanzásítva írtam le, akit részletesebben érdekel az ügy, elolvashatja az ítéletet és a részletes indoklást itt.

Érdekelne a véleményetek: gondolom, valahol mindenki érzi, hogy a hölgy nem a legtökéletesebb választás lett volna az árufeltöltői pozícióra, de vajon el lehet-e utasítani emiatt? Most egy kicsit vonatkoztassatok el a jogtól, s gondoljatok a való életre.