HTML

hiper

A hipermarketek és a kereskedelem csodálatos világa. Nézzünk a dolgok mélyére! Hogyan működik a hiper? Ha van ötleted, témád, vagy posztot szeretnél írni a témával kapcsolatban, akkor küldj e-mailt a következő címre: droli99@gmail.com

Utolsó kommentek

  • Szabina Petroczki: Üdvözlöm! Azt szeretném kérdezni hogy mit tegyek a következő dologban?Ma vásároltam egy játékautót... (2018.05.10. 15:34) Ha nem jó az ajándék...
  • bogarász: Kedves Droli! Kicsit kései a hozzászólásom, de ma pont így jártam. csak más termékkel. Már a tábl... (2012.02.11. 15:36) Sajt, Penny Market, botrány
  • Attila__: A www.gyerunkvasarolni.hu weboldalon gyerekjáték végiglapozni a legfrissebb akciós újságokat és ka... (2011.12.15. 21:03) Akciós újságban csak magyarul!
  • flippant: Árufeltöltőnek hol lehet jelentkezni? Milyen végzettség kell hozzá? Könnyű árufeltöltőként elhelye... (2011.12.12. 17:50) Dolgozzunk hiperben! Az árufeltöltő feladatai
  • Rézszakáll: És a karalábéra tesznek érzékelőt?? Mert, hát a karalábé, és a zsömle, stb. könnyen pakolható csip... (2011.06.26. 13:06) Önkiszolgáló pénztár
  • Utolsó 20

Lopni, megyünk lopni...

2009.01.15. 11:47 Droli

Bizonyára mindenki hallott már történeteket, hogyan lehet kivinni egy tollat, parfümöt, sapkát vagy akár színes tévét a hiperből. Mégis, mekkora problémát okoz a hipereknek a lopás, és hogyan lehet ezt a problémát orvosolni?

Lássuk először a statisztikát: 2007-ben a Global Retail Theft Barometer (ami a lopások arányát mutatja a forgalomhoz viszonyítva) 2-4% volt. Ez így első látásra nem tűnik olyan soknak, de nézzünk csak egy átlagos hipert Magyarországon, 10 milliárd forintos éves forgalommal: itt a 2% is 200 millió Ft-ot fog jelenteni! Ha a profitot nézzük, akkor még rosszabb arány jön ki: ha a hiperünk 10%-os haszonrátával dolgozik, akkor a nyeresége 1 milliárd forint helyett csak 800 millió Ft lesz (mielőtt valaki megjegyezné, hogy ez nem is olyan rossz, tegyük hozzá, hogy ebből kell fizetnie a hipernek a rezsit, a dolgozókat, és minden egyéb költséget is...). Ha feltételezzük, hogy új 40 órás alkalmazott évi 2 millió forintjába kerül a hipernek (ez a 2 millió most a szuperbruttó, s havi kb. 100.000 Ft-os bér kifizetését jelenti a munkavállalónak), akkor kiszámolhatjuk, hogy 200 millió forintból 100 új embert lehetne alkalmazni! A 2007-es (természetesen becsült) adatok alapján az eltűnt készlet 42%-át vásárlók lopják el, 35,2%-át alkalmazottak, 16,5 %-a adminisztrációs hibából következik be (rossz kód, rossz árazás, rossz leltár; nemzetközileg a lopásokkal egyenértékűnek tekintik ezeket is!), 6,3%-át pedig a szállító tulajdonítja el. Lássuk sorban ezeket, s azt is, hogy hogyan lehet védekezni ellenük!

A vásárlói lopásokba nemcsak az számít bele, mikor a vásárló kiviszi a terméket fizikailag, hanem pl. mikor megeszi azt (ki nem látott még kiflit evő embereket a hiperben?). A lopást elkövető emberek elsősorban olyan termékeket próbálnak meg kivinni, melyek kicsik (pl. elfér a zsebben), de az emberi leleményesség ebben az esetben is határtalan. A márkás termék beletétele a márka nélküli dobozba (pl. Bosch fúró beletétele Tesco Value fúró
dobozába), a vonalkódok ragasztgatása, illetve nagyobb termékek dobozának használata (telerakása minden mással) mind-mind rengeteg kárt okoznak. A hiper megpróbál védekezni ez ellen: a kicsi, de értékes termékeket (pl. CD) lopásgátló tokba teszi, amit nem tud, azt pedig vitrinbe, amit csak az eladó nyithat ki. Bizonyára mindenki ismeri a lopásgátlókat, amiket a ruhákra tesznek; a lopásgátlóknak azonban vannak nehezebben észrevehető formái is, pl. szabad szemmel alig látható fémszál, sőt, ma már sokszor magába a vonalkódba építik a lopásgátlót, s ezt az átlagos vásárló észre sem veszi (ez utóbbit amúgy a pénztárban a szkenner hatástalanítja). Persze nincs minden lopásgátlózva (mert drága illetve időigényes), ezért a pénztárosoknak vannak bizonyos kötelességeik ezzel
kapcsolatban: pl. belenéznek a nagyobb dobozokba, a megvásárlandó táska belsejét ellenőrzik, illetve figyelnek arra, hogy mit szkennelnek, s gyanú esetén értesítik a biztonságiakat. A biztonsági szolgálatnak saját kamerás rendszere van, illetve beépített (vásárlónak látszó) emberek segítségével figyelik a gyanús egyéneket.

Az alkalmazotti lopásokat nehezebb követni, mivel az alkalmazottak ismerik ezeket a módszereket, ezért kifinomultabban lopnak. Itt már kevésbé jellemző a "zsebben kivitel", sokkal inkább a vonalkódok cserélgetése-átragaszgatása, jogtalan leárazás, valamint a szervezetten, nem ritkán biztonsági őr bevonásával történő lopás a jellemző (például éjszaka kiviszik a szemétbe a lopandó árut, a biztonsági őr szemet huny felette, a kukás kiviszi, majd a megbeszélt helyen összeszedik). Gyakori trükk, hogy rokon, ismerős kiszolgálásánál nem szkennel el a pénztáros mindent, csak bizonyos termékeket (pont ezért nem lehet elvileg rokont illetve ismerőst kiszolgálni). Az alkalmazotti lopás kevesebbszer fordul elő, mint a vásárlói, viszont mindig nagyobb értékű. Az alkalmazotti lopások ellen a biztonsági szolgálat aktív tevékenységével lehet védekezni (pl. kamerázás, pénztáros figyelése, motozások); de a tapasztalat az, hogy általában az alkalmazottak "dobják fel" egymást ilyen esetekben.

Az adminisztrációs hiba leggyakrabban a leltárkor fordul elő. Le nem számolt illetve rosszul számolt áru, vonalkód nélküli termékek, illetve a nem megfelelő adatbevitel mind-mind hátráltatja a jó leltáreredmény elérését. Adminisztrációs hiba az is, ha az áru ára alacsonyabb, mint aminek kellene lennie (hiszen ilyenkor elviszik a 10 Ft-os terméket mondjuk 5-ért, itt 5 Ft veszteség keletkezik), illetve a véletlenségből rosszul kódozott termékek is veszélyt jelentenek. Ha a kasszás leszkennel 3 egyformának látszó terméket egyben, s nem veszi figyelembe, hogy más az áruk, az is ide tartozik. Ezt képzésekkel, illetve megfelelő rutin kialakításával lehet kiküszöbölni. (Láthatjuk, a lopások elleni harcban a pénztárosoknak legalább akkora szerepük van, mint a biztonsági őröknek!)

A szállítói hiba abból ered, hogy az áruátvételnek nincs mindig ideje tételesen átszámolni mindent, ebből kifolyólag a szállító megteheti, hogy kevesebb terméket szállít be, hiszen nem mindig veszik észre. Ha észreveszik, akkor sincs nagyobb következménye, viszont ha gyakran veszik észre, akkor ez hátrányosan érintheti a szállítót. Rosszul összerakott visszáruból is eredhet ilyen veszteség. Ezen okokból érdemes megnövelni az áruátvétel
létszámát, illetve biztonsági őrt foglalkoztatni ugyanitt.

(Ez a nemzetközi osztályozás, a magyar egy kicsit más. Nálunk a 3. és a 4. kategória (az adminisztrációs hiba és a szállítói lopás) nem tartozik kifejezetten a lopások közé, ez külön kategóriát alkot az ismeretlen eredetű veszteségen belül.)

A lopások megakadályozása nemcsak a hiper érdeke, hanem valamilyen szinten mindannyiunké. Ha visszatérünk az eredeti példánkhoz, azaz 10 milliárd éves árbevételű hiper, 10% árrés (1 milliárd forint), 2% (200 millió forint) ismeretlen eredetű veszteség, akkor azt is láthatjuk, a 800 milliós profitot el lehet érni 8%-os árréssel is, ha nincsenek lopások. Tehát olcsóbban vásárolhatnánk (persze a hiper nem feltétlenül adná ide nekünk a 2%-ot, de valamennyit biztosan)! Akár az olcsóbb árak, akár a több ember foglalkoztatása, mindkét opció jó nekünk, átlagos vásárlóknak. Ezért kell nekünk is tenni a lopások ellen, s nem elfordítani a fejünket, ha ilyet látunk. 

6 komment

Címkék: forgalom lopás termék vásárló alkalmazott beszállító hiper

A bejegyzés trackback címe:

https://hiper.blog.hu/api/trackback/id/tr72878357

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Droli · https://soundcloud.com/drolimusic 2009.01.15. 17:21:15

@chicken, a 'Kérem, Szilyt ne!' lobbi alapítója: Jobb helyeken hatástalanít :-) Például a vonalkódba beépített lopásgátló áramköröket vagy fene tudja miket. Mondjuk ezt a technikát eddig csak külföldön láttam, de remélhetőleg hamarosan begyűrűzik hozzánk is, mint a válság :-)

Angoltudós 2009.01.15. 21:26:27

a a profitot nézzük, akkor még rosszabb arány jön ki: ha a hiperünk 10%-os haszonrátával dolgozik, akkor a nyeresége 1 milliárd forint helyett csak 800 millió Ft lesz (mielőtt valaki megjegyezné, hogy ez nem is olyan rossz, tegyük hozzá, hogy ebből kell fizetnie a hipernek a rezsit, a dolgozókat, és minden egyéb költséget is...

Mi van? A profit az profit, azt ugyan lehet visszaforgatni ,de semmiképpen sem a profitból fizetik az alkalmazottakat, az költség. Amit ha levonunk a bevételből, megmarad a profit.

Droli · https://soundcloud.com/drolimusic 2009.01.15. 23:53:35

@Angoltudós: Bocsánat, valóban félreérthető.

Szóval: van minden terméknek árrése, az eladott termékek árréseinek összessége a logali árrés. Ebből lejönnek a költségek (pl. munkabér, selejt, stb.), meg még hozzájön pár dolog (pl. áruházra jutó szállítói marketing), s ez a profit, az áruház végső nyeresége. Valóban szerencsésebb lett volna a logali árrés használata (de azt meg nem mindenki érti).

Egy jó posztötletet viszont adtál, köszönöm! :-)