HTML

hiper

A hipermarketek és a kereskedelem csodálatos világa. Nézzünk a dolgok mélyére! Hogyan működik a hiper? Ha van ötleted, témád, vagy posztot szeretnél írni a témával kapcsolatban, akkor küldj e-mailt a következő címre: droli99@gmail.com

Utolsó kommentek

  • Szabina Petroczki: Üdvözlöm! Azt szeretném kérdezni hogy mit tegyek a következő dologban?Ma vásároltam egy játékautót... (2018.05.10. 15:34) Ha nem jó az ajándék...
  • bogarász: Kedves Droli! Kicsit kései a hozzászólásom, de ma pont így jártam. csak más termékkel. Már a tábl... (2012.02.11. 15:36) Sajt, Penny Market, botrány
  • Attila__: A www.gyerunkvasarolni.hu weboldalon gyerekjáték végiglapozni a legfrissebb akciós újságokat és ka... (2011.12.15. 21:03) Akciós újságban csak magyarul!
  • flippant: Árufeltöltőnek hol lehet jelentkezni? Milyen végzettség kell hozzá? Könnyű árufeltöltőként elhelye... (2011.12.12. 17:50) Dolgozzunk hiperben! Az árufeltöltő feladatai
  • Rézszakáll: És a karalábéra tesznek érzékelőt?? Mert, hát a karalábé, és a zsömle, stb. könnyen pakolható csip... (2011.06.26. 13:06) Önkiszolgáló pénztár
  • Utolsó 20

Tudatos vásárló

2010.07.12. 11:23 Droli

Rengeteget hallhattunk már arról, hogy az ember viselkedjen “tudatos vásárlóként”, de hát ilyenkor mindig felmerül a kérdés - mi is az a tudatos vásárló? És személy szerint én hogyan lehetek tudatos vásárló?

Mikor egy hiperben vásárolsz, tulajdonképpen egy “háborúban” veszel részt: te azt szeretnéd, hogy minél kevesebb pénzért minél többet, minél nagyobb értéket kapj; a hiper érdeke pont ellentétes: neki az a célja, hogy a kedves vevő, ha már bejött, minél több pénzt hagyjon ott, és lehetőség szerint minél több felesleges, magas árrésű terméket megvegyen. Kinek nagyobb az eszköztára? Természetesen a hipernek, hiszen sokszor évtizedek tapasztalatára, kutatására építve kialakít egy olyan termék-, ár-, és kihelyezési struktúrát, hogy mikor te bemész, minél több dolgot vegyél észre - és vásárolj meg! A harc egyenlőtlennek tűnik - hacsak nem építed fel a “védelmet” a hiper egész pályás letámadása ellen. És akkor itt visszatérek a tudatos vásárló fogalmához: azokat az embereket tekinthetjük tudatos vásárlónak, akik tudatosan építenek fel egy olyan vásárlási módszert, ami segítségével ki tudják védeni a hiperek ilyen irányú támadásait. Ebben szeretnék egy kis segítséget nyújtani néhány apró trükk felsorolásával; legyél te is tudatos vásárló!

1. Nem mindig a legolcsóbb a legolcsóbb. Ha azt kérdezem, hogy melyik az olcsóbb termék: a 150 Ft-os vagy a 250 Ft-os, akkor evidens a válasz: a 150 Ft-os. Viszont ha a kérdést  úgy teszem fel, hogy olcsóbb-e a 150 Ft-os egyliteres üdítő a 250 Ft-os kétliteres üdítőnél, akkor már nem ilyen egyszerű a válasz; ha ugyanis a literre vetített egységárat nézzük, akkor a kétliteres üdítő 125 Ft-os literenkénti ára “veri” a literes üdítő 150-es literenkénti árát! Szerencsére az átlag vásárlónak sem kell matekzseninek lenni, mivel a polccímkén ma már kötelező feltüntetni a kiszerelésenkénti egységárat, így számológép nélkül is meg tudjuk állapítani, hogy valójában melyik termék kerül kevesebbe. És itt el szeretnék oszlatni egy tévhitet: nem feltétlenül igaz, hogy a nagyobb kiszerelésű termék kiszerelésenkénti egységára kevesebb! Az esetek döntő többségében persze így van, de előfordulhat, hogy a kisebb kiszerelésű termék éppen akcióban van, vagy hogy az árat állító személy nem figyelt oda. (A közhiedelemmel ellentétben ő is ember: ő is aludhat rosszul, ő is összeveszhet párjával vagy őt is cseszegetheti a főnöke hülyeségekkel, és ezáltal képtelen 100%-ot nyújtani a nap minden percében.)

2. Az akciókra oda kell figyelni! Sokszor előfordul, hogy egy magasabb minőségű terméket akcióba tesz a hiper, és ezáltal az ára egy minőségileg alatta lévő termék ára alá esik. Különösen érdemes figyelni az akciós újságot, mert ott nagy valószínűséggel valódi akciók szerepelnek, mivel ellenkező esetben a Gazdasági Versenyhivatal jól megbünteti az áruházat. Azonban az akciók kihasználása nem azt jelenti, hogy mindent megveszünk, ami akciós, hanem azt, hogy amire szükségünk van, és a termék minősége is megüti ingerküszöbünket, ott azt választjuk a megszokott termék helyett. Azonban fontos ellenőrizni, hogy valódi akcióról van-e szó, és nem-e arról, hogy az osztályvezető kirakta a 19 Ft-os terméket “29 helyett 24 Ft”-os táblával!

3. Két stratégiát szeretnék bemutatni, mely egymással ellentétes: a “bevásárlólistás” és a “megfigyelő” stratégiát. A bevásárlólistás pozíciót akkor vegyük fel, ha amúgy időszűkében vagyunk: írjunk egy bevásárlólistát, majd szigorúan törekedjünk arra, hogy csak a listán szereplő termékeket vegyük meg, nem figyelve a többire! Így el lehet kerülni a csábító, de amúgy felesleges termékeket, meg különben is: valóban szükségünk van arra a jó árú csavarhúzókészletre, ha már otthon is van belőle vagy öt? A megfigyelő stratégiát akkor érdemes alkalmazni, ha van időnk nézelődni; de ilyenkor is kövessük a múzeumok alapszabályát, azaz mindent a szemnek, semmit a kéznek! Viszont érdemes alaposan körülnézni, megjegyezni az árakat, mert a későbbiekben jól jöhet, ha tudjuk, hogy az az akció valódi-e vagy sem - lásd 2-es pont. (Ez utóbbi típusra amúgy tökéletes példa pár öreg nénike, akik bejárják az összes környező hipert, és jobban tisztában vannak az árakkal, mint pár szakértő :-)

4. A szezonban az árak idővel csökkennek, nem nőnek! De sokszor hallottam már azt a tévhitet, hogy “vegyük meg most ezt a medencét, mert később drágább lesz” - NEM! A legtöbb esetben pont fordítva működik: a szezon elején jó nagy árral indít a kereskedő, még az akciós áron is van bőven árrés, majd a szezon végén olcsón, veszteséggel kiárulja. Aki például ügyes lesz, és elkapja a megfelelő pillanatot, augusztusban marha olcsón meg tudja majd venni a jövő évi medencét, fabútorokat, kerti székeket. A karácsonyi szezon ugyanígy néz ki. Egy kivétel mégis akad: a kurrens, tévéreklámos termékek, mert azok sokszor idő előtt elfogynak, ezáltal nem lesznek kiárulva sem. A fapados légitársaságoknál ismert taktikát érdemes alkalmazni: ha konkrétan kell valami, azt érdemes azonnal megvenni, ha viszont nincs pontos elképzelésünk, mit akarunk, várjuk meg a szezon végét, és akkor választhatunk a nagyon olcsó, “beragadt” termékekből.
 
5. A friss termék hátul van: mármint a polc belsejében. A rotálás ismert fogalom a hiperesek körében; ez azt jelenti, hogy a friss terméket töltöm be a polc mélyébe, a régebbit meg előre húzom, hogy a vásárló azt vegye le először (és később ne kelljen lejárat miatt kidobni a selejtbe). Ezzel semmi baj nincs, ha aznap akarjuk elfogyasztani a terméket, de pl. egy nagyobb multipacknál (pl. kefírnél), melyet több napra akarunk beosztani, érdemesebb benyúlni a polc mélyére - nehogy otthon ránk romoljon két nap múlva.

6. Információkereséshez használjuk az internetet is! Különösen a műszaki termékek esetén érdemes használni az internetes keresőket, fórumokat, mert egyrészt korántsem biztos, hogy találunk bent osztályos eladót, másrészt meg az sem biztos, hogy ő ért hozzá, és mindenben kielégítő választ tud adni. A hiperekben nem fizetik túl az embereket, ezáltal nehezen tudnak jó szakembert kifogni, és a sokszor újonc eladó még nem ismeri a szakma csínját-bínját (vannak persze kiváló hozzáértésű eladók is, de nem biztos, hogy elérhetők). Jobbik esetben bevallja, hogy ő ehhez nem ért, rosszabbik esetben hülyeségeket beszél, és akkor nagyon rosszul járhatunk. Az interneten is sok hülyeség van, de egyúttal sokkal pontosabb képet kap a termékről az ember. Ma a Google korában ez már nem olyan nagy ördöngösség.

7. A pénztár mellől soha semmit, csak ha máshol nem található! A pénztár mellé általában a nagy árréssel forgalmazott “csalogató” termékeket helyezik ki, mely könnyen “bepottyan” a kosárba. Lehet, hogy az az 50 Ft-os csoki szeretne a miénk lenni, de könnyen lehet, hogy az édességosztályon 5 db-ot is megvehetünk ugyanabból 100 Ft-ért! (Lásd 1-es pont) Persze itt is van kivétel, mivel a pénztár mellé sokszor olyan termékeket is kihelyeznek, melyek “érzékeny”, drága, könnyen lopható termékek, mint például a cigaretta, óvszer, elem; ilyenkor a hiper azt várja, hogy a pénztáros orra előtt csak nem meri zsebrevágni a vásárló a terméket...

8. Mindig nézzük meg a blokkot a vásárlás után! Minél hamarabb vesszük észre a hibát, pl. magasabb áron lett elszkennelve a termék, vagy véletlenül nagyobb darabszám lett beütve - annál nagyobb az esélyünk arra, hogy a vevőszolgálat nekünk ad igazat. Másnap már hiába megyünk vissza, hogy “itt hat darab lett beütve, de csak ötöt vettem”, a vevőszolgálat a válogatott anyázás ellenére sem fog nekünk igazat adni - jogosan -, azonban ha közvetlenül a fizetés után vesszük észre a hibát, és meg is tudjuk mutatni a vásárolt termékeket bizonyítékként, szinte biztos, hogy nekünk adnak igazat.

Tehát összefoglalva: figyeljünk az egységárra is, használjuk ki az akciókat, ne engedjünk a kísértésnek, használjuk ki a szezonális kiárusításokat, figyeljünk a lejáratra, használjuk az internetet az információkereséshez, a pénztár mellől semmit, és nézzük át a blokkot a vásárlás után - ha betartjuk ezeket, nagy lépést tettünk azért, hogy tudatos vásárlók legyünk. És ez meg fog látszani a pénztárcánkon és a vásárolt termékek minőségén is! Nem olyan nagy dolgok ezek, az emberek mégsem tartják be...

1 komment

Címkék: vásárló hiper

A bejegyzés trackback címe:

https://hiper.blog.hu/api/trackback/id/tr212141864

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

EOD 2010.12.27. 22:24:15

Nagyon igaza van Drolinak, hogy a „tudatos vásárló” egy „háborúban” vesz részt. Igazából a tudatos vásárlók irányíthatnák a multikat és éppen azért fontos, hogy minél több ilyen vásárló legyen. Példa: ha sokan hajlandóak megvenni az I-ban a 699 Ft-os sajtot, ami a másik helyen akció nélkül(!) is 399 Ft-ba kerül, akkor ez sajnos arra ösztönzi az áruházvezetést, hogy máskor és másban is extraprofitot próbáljon realizálni. Én természetesen kifordultam az áruházból és nem vettem mást sem és sokáig nem is fogok ott vásárolni, sőt elújságoltam másoknak is. Persze az áruházvezetésnek nincs a kezében semmi olyan eszköz, amellyel meg tudnák határozni, hogy vajon káros-e egy ilyen döntés, hol lenne az optimumpont, ... Hiába van extraprofit egy terméken, de ha kevesen vásárolnak belőle, úgy a profit mennyisége mégis elmarad a céltól, -ha tudatos vásárlók vannak.
450 Ft-os árnál nem fordultam volna ki az áruházból (nem újságoltam volna el másoknak), pedig ez is közel 13%-os eltérés lenne.
Ha minden nap sikerülne tudatos vásárlással megtakarítani ilyen 300 Ft-os összeget, azon az éves megtakarításon már 5 napra Egyiptomba is el lehetne utazni. Többnyire nem egy terméket vásárolunk, így a megtakarítás még több. Ennek ellenére sincs általános jellegű tudatos vásárlás.

Érdemes megnézni az áruházak árait összehasonlító kimutatást. 700 termék átlagában 28-29%-os eltérés van a maximális és minimális árak között. Ha jól tudom, akkor nem szabad beszerzési árak alá menni értékesítéskor, így könnyen elképzelhető, hogy milyen profitrátával dolgoznak az áruházláncok. Ha megnézzük a külföldi és magyarországi árakat és összevetjük, hogy ott és nálunk milyen bért kell kigazdálkodni ezekből, úgy is érdekes következtetéshez jutunk.

Tudatos vásárló kapcsán felmerül bennem a költői kérdés: ha a biztosítók terveit is túlszárnyalta a kgfb-ben az online tarifálók száma (millió feletti érték), úgy miért nincs hasonló tudatos vásárlás (összehasonlítási igény) példa okáért a nagybevásárlásoknál. Előbbi évente egyszer van, és kb. annyit tudnak rajta nyerni, amennyit hetente tudnának tudatos bevásárlással. Ennek ellenére nem jellemző a tudatos vásárlás. A biztosítóknál is az ügyfelek élezték ki a versenyt, és ez vitte le töredékére a díjakat. Visszatérve a példához, ha valaki hetente megveszi a 699 Ft-os sajtot, azzal az 52 hét alatt kb. egy kötelező biztosítás díját fizeti ki csak 1, azaz egy termék miatt. 15-16000 Ft miatt mindenki váltana. Bevásárlásnál nem.

Sajnos az érem másik oldalára is igaz. Bizonyára a fenti áruházvezetés emberei is éltek az online kgfb kötés lehetőségével otthonukban, keresték a legjobb ajánlatot az összehasonlítás által, miközben munkaidőben úgy áraznak, hogy azzal egy hasonló versenyben csak vesztesek lennének. Számukra még szerencse, hogy nincs tudatos vásárló.

Ha belegondolunk, úgy a tudatos vásárlónak is kedvez ez a helyzet, mert ha Gipsz Jakab becsalogatható a boltba a reklámújságban lévő 10 Ft-os zsemlével, miközben megveszi a 699 Ft-os sajtot (jobban járna, ha 30 Ft-ért venne zsemlét és 399 Ft-ért sajtot), úgy a tudatos vásárló is többet tud megtakarítani a nagy árkülönbségek miatt, mintha az árak közelítenének egymáshoz.