HTML

hiper

A hipermarketek és a kereskedelem csodálatos világa. Nézzünk a dolgok mélyére! Hogyan működik a hiper? Ha van ötleted, témád, vagy posztot szeretnél írni a témával kapcsolatban, akkor küldj e-mailt a következő címre: droli99@gmail.com

Utolsó kommentek

  • Szabina Petroczki: Üdvözlöm! Azt szeretném kérdezni hogy mit tegyek a következő dologban?Ma vásároltam egy játékautót... (2018.05.10. 15:34) Ha nem jó az ajándék...
  • bogarász: Kedves Droli! Kicsit kései a hozzászólásom, de ma pont így jártam. csak más termékkel. Már a tábl... (2012.02.11. 15:36) Sajt, Penny Market, botrány
  • Attila__: A www.gyerunkvasarolni.hu weboldalon gyerekjáték végiglapozni a legfrissebb akciós újságokat és ka... (2011.12.15. 21:03) Akciós újságban csak magyarul!
  • flippant: Árufeltöltőnek hol lehet jelentkezni? Milyen végzettség kell hozzá? Könnyű árufeltöltőként elhelye... (2011.12.12. 17:50) Dolgozzunk hiperben! Az árufeltöltő feladatai
  • Rézszakáll: És a karalábéra tesznek érzékelőt?? Mert, hát a karalábé, és a zsömle, stb. könnyen pakolható csip... (2011.06.26. 13:06) Önkiszolgáló pénztár
  • Utolsó 20

Melyik hiper a legjobb? A forgalom

2009.05.11. 10:53 Droli

Természetesen a fenti kérdés elég nagy balgaság, hiszen kinek ez, kinek az, arról nem is beszélve, hogy ezt a dolgot nem lehet egyetlen szempont alapján értékelni, s a szempontok többsége nem számszerűsíthető. Viszont néhány szempont igen.

A Napi Gazdaság Online kiadásában nemrég jelent meg egy cikk arról, hogy az Auchan másfélmillió forintot "hoz" négyzetméterenként, második a Lidl, utána jön a Penny, Cora, s a Tesco (1,21 millió Ft). De mit is takar ez a mutató, s hogyan lehet mérni egy hiper teljesítményét - nos erről szól ez az írás.

A teljesítményértékelésre nagyon sok mutatót használ egy hiper, s rengeteg szempont alapján lehet rangsort felállítani. Aki tanult vállalati pénzügyeket, az bizonyára emlékszik a sok mutatószámra, amit be kellett bifláznia képletestől, mindenestől, nos, itt tulajdonképpen ezek köszönnek vissza.

A legfontosabb két mutatószám a forgalom és az árrés. A forgalom - leegyszerűsítve  - tulajdonképpen azt jelenti, hogy mennyit vásárolnak a vásárlók (Ft-ban) és mennyi termék jön vissza a vevőszolgálaton keresztül (Ft-ban, természetesen negatív előjellel) egy adott időszakon belül. Ha ezt az összes áruházra nézzük, akkor megkapjuk az adott hiperlánc forgalmát. Lássuk a 2008-as adatokat!

Sor-

szám

 

Boltlánc

Üzletek

száma

Forgalom

1.

Tesco

148

602,0

2.

CBA

3 038

545,0

3.

Coop

5 250

500,0

4.

Spar

391

374,2

5.

Reál

2 310

348,0

6.

Metro

13

262,1

7.

Auchan

11

221,7

8.

Lidl

105

164,7

9.

Penny Market

169

161,5

10.

Cora

7

105,5

11.

Dm-Drogerie Markt

233

62,0

12.

Match

124

54,4

13.

Rossmann

181

42,9

14.

Profi

73

33,0

15.

Aldi

45

20,1

16.

Héliker

53

9,0

 

Forrás: http://fmcgkereskedok.blogspot.com/2009/04/boltlancok-rangsora-tesco-az-elen-utana.html

Ezek statikus mutatószámok, azaz csak egy időszakot mutatnak meg; érdekesebb dinamikusan nézni a fejlődést, mondjuk a 2007-es évhez viszonyítva. A Tesco 2007-ben 555 milliárd Ft forgalmat csinált, tehát 2008-ra mintegy 8%-os forgalomnövekedést ért el, de például a Cora 2007-ben 119 milliárd Ft bruttó forgalmat hozott, s ahhoz képest a tavalyi 105 milliárd Ft bizony 11%-os csökkenést jelent.

Persze itt rögtön felmerül a kérdés: de hát a fenti adatok nem jók, hiszen a míg a Tesco tavaly is nyitott jópár áruházat (26-ot), addig a Cora egyet sem! S valóban, jogos a kifogás, hatékonyság szempontjából jobb lenne összehasonlítható adatokat nézni, pl. csak azon Tesco áruházak árbevételét figyelembe venni, melyek már 2007-ben is nyitva voltak (ebben az esetben a Tesco célja az volt, hogy ne fejlődjenek vissza)!

Másik probléma a fenti mutatószámokkal: persze, hogy a Tesco az első, hiszen sok nagy boltja van, míg pl. az Auchannak és Cora-nak csak kevés! És jó hogy megelőzi a Coop a nagy hipereket, hiszen minden kis faluban van üzlete! Ezeket a tényeket bizony figyelembe kell venni. Eloszthatnánk a forgalmat az áruházak számával, s akkor megkapnánk, hogy egy lánc adott boltja átlagosan hány Ft forgalmat hozott, de ez megint nem igazságos, hiszen például míg a legnagyobb Auchan vagy Tesco akár 20.000 négyzetméter is lehet, addig egy Coop lehet, hogy ennek csak töredéke, pl. 200 négyzetméter! Pont ezért szokták azt csinálni, hogy a négyzetméterre való lebontást adják meg a forgalomnak; nos, erről írt a Napi Gazdaság az elején hivatkozott cikkben, s ez alapján az első az Auchan.

A forgalommal kapcsolatban még egy érdekes mutatószámot szoktak kreálni: ez a forgalom/munkaóra. Egy boltban megnézik a forgalmat egy adott időszakban, összeadják az összes ledolgozott munkaórát, s elosztják egymással. Ezáltal kiderül, hogy abban a munkaórára az adott áruházban hány Ft forgalom esett (ez az áruházi átlag). Még jobban lehet ezt a mutatószámot használni, ha ezt lebontják osztályszintre is, s azt viszonyítják az áruházi átlaghoz! Érdekes dolgok szoktak ilyenkor kiderülni, például egy nem-élelmiszer osztálynál ez a mutató alighanem kisebb lesz, mint egy élelmiszer-osztálynál, de még érdekesebb, ha hasonló területeket hasonlítunk össze, például irodatechnika-fehérek, vagy tejosztály-zöldség. De a pénztárnál is használják ezt, csak ott óránkénti bontásban, s ezáltal dolgozik reggel csak 5 pénztáros, délután csúcsidőben meg mondjuk negyven. Ezek a mutatók nagyon fontos szerepet játszanak például áruházon belüli átszervezéseknél is.

A téma nagyon-nagyon bő, s ebben a posztban a forgalom elemzésének is csak a töredékét viszgáltuk (ha az egészet néznénk, pl. felvázolhatnánk egy fejlődést egészen 1995-től, tele mutatószámokkal, hatékonysági mutatókkal, ebből akár szakdolgozatot is lehetne írni); a következő posztban az árrésekről lesz szó.

 

 

6 komment

Címkék: hatékonyság metro forgalom tesco cora auchan spar osztály pénztár hiper

A bejegyzés trackback címe:

https://hiper.blog.hu/api/trackback/id/tr181114584

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vegaaa 2009.05.13. 10:33:36

ezeket a statisztikákat sose szerettem. anno tanultam énis ilyet, de a tanárom már az első órán bemutatta mennyire visszás ez az egész. tök egyszerű példa: szabolcs-szatmár-bereg megye a "legfiatalabb" környék. az ottani átlagéletkor a legalacsonyabb, amiből következhet az is, hogy milyenjó van ott egy csomó fiatal. a jövö zálogai, erősek, ambiciózusak, dolgoznak, értéket "állítanak" elő. ehhez képest a valóság pedig az, hogy egyszerűen sok arrafele a cigány, és mint tudjuk ezen családokban sok a gyerek.
de hogy kicsit ontopic is legyek. amikor a szegedi cora megnyitott 10 évvel ezelött kinn a városhatárba, akkor még csak egy metro volt a városban, azis a cora-val szemben. az eltelt évek alatt megnyitott 5(!) tesco (az első és legnagyobb ráadásul nagyon sürün lakott terület közepén), 2 lidl, 1 media-markt, 1 aldi, 2 obi, istentudja mennyi spar és coop, 2 penny market, 1 praktiker, 1 jysk, van 1 plazank is és tuti kihagytam még rengeteg üzletet. ehhez képest szerintem a csodával határos hogy a várossszéli ipari telepen épült cora még nem zárt be.

K.Z 2009.05.13. 16:29:22

1.) Jó a blog!
2.) A poszthoz annyit tennék még hozzá, hogy a kiindulópontként szolgáló Nielsen-toplistát óvatosan kezelném. Az javarészt a beszállítóknak szóló parasztvakítás, meg céges hiúsági verseny, mintsem a piaci tutiság.
Ha mondjuk összeadjuk a toplistán szereplő cégek összforgalmát 3500 Mrd forint jön ki. A KSH szerint viszont a vegyes termékkörű élelmiszer kereskedők (csak a nagy láncok tartoznak ebbe a körbe)összesen 3000 Mrd-ot forgalmaztak 2008-ban. Ha a 3500-ból levonjuk a listából a két drogéria forgalmát, akkor 400 milliárddal mondtak nagyot a cégek. (Na jó, azt nem tudom biztosan, csak gyanítom, hogy a Metro a KSH-nál is csak papíron nagykereskedő, és a C&C forgalmát is hozzácsapják a vegyes termékkörű élelmiszer kisker forgalomba. Ha mégsem - és csak ötvenmilliárdos a céges felültupírozás - akkor kapásból azt is kell feltételezni, hogy csonkamagyarország mind a 19 ezer élelmiszer kisboltosa (KSH: 280 Mrd forgalom 2008-ban) kizárólag a Metro-nál vásárolt, Horeca-költés meg a világon sem volt.)
A multiláncok bizonyos határokon belül akkora forgalmi adatokat közölnek a piackutatóval, amekkorát csak tudnak. Túl nagyot hazudni persze nem nekik sem érdemes, mivel a Nielsen bejáratos a multik kasszagépeibe is, de azt azért kötve hinném, hogy egy top15 kedviért végigauditálna éves szinten több milliárdnyi tranzakciót. Szóval a sok néhány tíz (százmilliárdos..) tupírozásból azért összejön a KSH-hoz képest cirka 4-500 Mrdos eltérés.A multiknál értelemszerűen beszállítói oldalról sem lehet úgy leellenőrizni a céges közlést, mint ahogy a CBA-nál történt, amelyiket két-három évvel ezelőtt (pontosan mikor, nem emlékszem) pontosan azért vágtak ki erről a listáról, mivel a saját auditorára hivatkozva valami valószínűtlenül nagy forgalmi adatot mondott be. A céges nagyotmondásra jellemző lehet, hogy a rosszindulatú beszállítók szerint a CBA legalább 200 milliárddal akarta volna megfejelni a forgalmi adatait. (Egyébként a mostani listán ugyanolyan nagyságrendű összeggel szerepel. Tavaly és az idén inkább a Coop illetve a tavaly a Real gyanúsan szép kerek adatai szúrtak szemet.)
Könnyen lehet, hogy a valósághoz legközelebb a diszkontok adatai állhatnak, mivel a Profi kivételével német keménydiszkontok valamiért testületileg paranoiásak, még a KSH-val sem közölnek forgalmi adatokat (bár erre törvény kötelezné őket) így a Nielsen csak beszállítói adatok alapján becsüli meg a forgalmukat.

Szóval jó dolog ez a toplista, de a magam részéről inkább venném készpénznek, ha az APEH készíti el, mondjuk az adózás utáni nyereség alapján. (Gyaníthatóan vidám, ugyanakkor mindenki számára tanulságos olvasmány lenne:)

Vegaaa 2009.05.13. 20:51:47

egyébként a forgalmi adatokat sose kultiválom. tölünk az osztályon el van várva, hogy minden évben csináljunk osztályos forgalmi rekordot (a többi országban levö áruházunkhoz képest). ez eddig mindig sikerült, de úgy hogy vagy beszerzői áron, vagy azon alul adtuk a motyót. na most azt ki a fene méri hogy valaki csak a rohadtolcsó cuccért jön be, vagy azért IS. mert az utóbbin keres az áruház, az elöbbin meg bukik. az állam meg nyeri az áfa-t, de az kitérdekel. szóval a forgalom és árrés közti optimumot megtalálni felér a g-pont megtalálásával:)

K.Z 2009.05.14. 11:59:44

to Vegaaa
Jaja, de mennyire, hogy így van!
Egyébként ez a listából is látszik, ahol a Napi Gazdaság elemzése alapján ugye az Auchan lett kikiáltva a Kárpát Medence Leghatékonyabb Kereskedő 2008-nak. Érdekes mód a szuperhatékony cég (aszongya a cikk: az Auchan a területi terjeszkedés helyett inkább az üzletei hatékonyságát növelte...ööö...)valahogy eléggé nyögvenyelősen fejleszti az itteni hálózatát.
(Ami persze a természetvédelmi területeken szakhatósági engedélyek nélkül felhúzott Auchanok ismeretében talán nem is olyan nagy baj.)
Bár ennek sima üzletpolitikai oka is lehet- például, hogy kiviszik innen a nyereséget és nem fektetnek be - azért ha a cég a forgalmán túl ilyen nyereséghatékony is lenne, akkor nyilván máshol is bírná a strapát, szóval nagy nyugalommal nyithatna a konkurenseire egy-egy új hipert.
Amúgy az másik érdekes elem, hogy az eddigi években a Tesco külön közölte a hipereiből, és a szupereiből, illetve az Expressekből származó forgalmát, most valamiért nem teszi. (Így persze élből kétséges a kizárólag hiperekből élő Auchannal és Cora-val való összehasonlítás.)
A Tesco egyesített forgalmi adata más kérdést is felvethet: vajon nem-e arról van szó, amit holmi piackutatók évek óta csiripelnek, hogy a hipermarket, mint értékesítési csatorna nálunk a delelőjére érkezett, az idén jobbára stagnált, vagy éppen esett náluk a forgalom? (A KSH szerint mindenesetre úgy tűnik)
Nem véletlen, hogy nálunk immáron a Tecsó és a Spar is évek óta a kisebb üzlettípusok felé terjeszkedik.
Bár a hipermarket - dinoszauruszok vélhetőleg nem halnak ki, talán megkockáztatható, hogy a kilencvenes évek végén kezdődött hazai fogyasztási boom lecsengésével - melynek a hiperek voltak a fő haszonélvezői - most valami más kezdődik a kiskereskedelemben. Lehet,hogy a elkövetkező években a kisebb, néhány száz négyzetméteres, és 8-15 ezres cikkszámú üzletek fognak fejlődni?
Na, mindegy ez még jócskán odébb van, addig még vígan lehet blogolni a hiperekről:)

Droli · https://soundcloud.com/drolimusic 2009.05.14. 15:12:27

@K.Z: Az Auchan speciel veszteséges volt sokáig, 2005-ben például 4,9 milliárdos adózás előtti veszteséget mutattak ki. Mostani adatot még nem találtam, mindenesetre sokatmondó, hogy nem nagyon publikálják... (bezzeg a Tesco!). Szóval attól, hogy hatékonyak, még nem feltétlenül jövedelmezőek.

Az Auchan terjeszkedési politikája ugyebár az lenne, hogy a magyar áruházak termelnék meg az új áruház nyitásához szükséges pénzt, de hát, mint a példák és az áruháznyitások lassúsága mutatja, ez elég lassan működik. Ha jól tudom, Debrecenben már 1998 óta megvan a telek, ahová építenék, de még nem építettek (pedig ha megteszik 1998-ban, ők lettek volna az első hiper a városban; ma már minek építenének be Tesco, Cora, Spar meg mindenki más mellé?). Mindenesetre az Auchan is elkezdett méretet csökkenteni, míg a legnagyobb áruházaik 20.000 négyzetméter körüliek, addig az újabbak már csak 10.000 négyzetméter.

Érdekes lesz a további terjeszkedési politikájuk. Vidékre nincs értelme már nagy áruházat építeni, mert gyakorlatilag minden város "tele van", viszont kicsikkel lehetne operálniuk. Csak erre még nem láttunk példát! Mármint a magyar Auchan részéről...

Droli · https://soundcloud.com/drolimusic 2009.05.14. 15:15:18

@Vegaaa: Hát igen, a nagy forgalom az jó, de ha a profitabilitás rovására megy, akkor megette a fene... Mert a forgalom jó dicsekedni, a tulaj viszont osztalékot vár, amit viszont a nyereségből lehet kifizetni. S a mai magyar hiperek már túlvannak a "beetetési-terjeszkedési" fázison, a tulajok most már mindegyiktől azt várják, hogy hozza a pénzt.
süti beállítások módosítása