Természetesen a fenti kérdés elég nagy balgaság, hiszen kinek ez, kinek az, arról nem is beszélve, hogy ezt a dolgot nem lehet egyetlen szempont alapján értékelni, s a szempontok többsége nem számszerűsíthető. Viszont néhány szempont igen.

A Napi Gazdaság Online kiadásában nemrég jelent meg egy cikk arról, hogy az Auchan másfélmillió forintot "hoz" négyzetméterenként, második a Lidl, utána jön a Penny, Cora, s a Tesco (1,21 millió Ft). De mit is takar ez a mutató, s hogyan lehet mérni egy hiper teljesítményét - nos erről szól ez az írás.

A teljesítményértékelésre nagyon sok mutatót használ egy hiper, s rengeteg szempont alapján lehet rangsort felállítani. Aki tanult vállalati pénzügyeket, az bizonyára emlékszik a sok mutatószámra, amit be kellett bifláznia képletestől, mindenestől, nos, itt tulajdonképpen ezek köszönnek vissza.

A legfontosabb két mutatószám a forgalom és az árrés. A forgalom - leegyszerűsítve  - tulajdonképpen azt jelenti, hogy mennyit vásárolnak a vásárlók (Ft-ban) és mennyi termék jön vissza a vevőszolgálaton keresztül (Ft-ban, természetesen negatív előjellel) egy adott időszakon belül. Ha ezt az összes áruházra nézzük, akkor megkapjuk az adott hiperlánc forgalmát. Lássuk a 2008-as adatokat!

Forrás: http://fmcgkereskedok.blogspot.com/2009/04/boltlancok-rangsora-tesco-az-elen-utana.html

Ezek statikus mutatószámok, azaz csak egy időszakot mutatnak meg; érdekesebb dinamikusan nézni a fejlődést, mondjuk a 2007-es évhez viszonyítva. A Tesco 2007-ben 555 milliárd Ft forgalmat csinált, tehát 2008-ra mintegy 8%-os forgalomnövekedést ért el, de például a Cora 2007-ben 119 milliárd Ft bruttó forgalmat hozott, s ahhoz képest a tavalyi 105 milliárd Ft bizony 11%-os csökkenést jelent.

Persze itt rögtön felmerül a kérdés: de hát a fenti adatok nem jók, hiszen a míg a Tesco tavaly is nyitott jópár áruházat (26-ot), addig a Cora egyet sem! S valóban, jogos a kifogás, hatékonyság szempontjából jobb lenne összehasonlítható adatokat nézni, pl. csak azon Tesco áruházak árbevételét figyelembe venni, melyek már 2007-ben is nyitva voltak (ebben az esetben a Tesco célja az volt, hogy ne fejlődjenek vissza)!

Másik probléma a fenti mutatószámokkal: persze, hogy a Tesco az első, hiszen sok nagy boltja van, míg pl. az Auchannak és Cora-nak csak kevés! És jó hogy megelőzi a Coop a nagy hipereket, hiszen minden kis faluban van üzlete! Ezeket a tényeket bizony figyelembe kell venni. Eloszthatnánk a forgalmat az áruházak számával, s akkor megkapnánk, hogy egy lánc adott boltja átlagosan hány Ft forgalmat hozott, de ez megint nem igazságos, hiszen például míg a legnagyobb Auchan vagy Tesco akár 20.000 négyzetméter is lehet, addig egy Coop lehet, hogy ennek csak töredéke, pl. 200 négyzetméter! Pont ezért szokták azt csinálni, hogy a négyzetméterre való lebontást adják meg a forgalomnak; nos, erről írt a Napi Gazdaság az elején hivatkozott cikkben, s ez alapján az első az Auchan.

A forgalommal kapcsolatban még egy érdekes mutatószámot szoktak kreálni: ez a forgalom/munkaóra. Egy boltban megnézik a forgalmat egy adott időszakban, összeadják az összes ledolgozott munkaórát, s elosztják egymással. Ezáltal kiderül, hogy abban a munkaórára az adott áruházban hány Ft forgalom esett (ez az áruházi átlag). Még jobban lehet ezt a mutatószámot használni, ha ezt lebontják osztályszintre is, s azt viszonyítják az áruházi átlaghoz! Érdekes dolgok szoktak ilyenkor kiderülni, például egy nem-élelmiszer osztálynál ez a mutató alighanem kisebb lesz, mint egy élelmiszer-osztálynál, de még érdekesebb, ha hasonló területeket hasonlítunk össze, például irodatechnika-fehérek, vagy tejosztály-zöldség. De a pénztárnál is használják ezt, csak ott óránkénti bontásban, s ezáltal dolgozik reggel csak 5 pénztáros, délután csúcsidőben meg mondjuk negyven. Ezek a mutatók nagyon fontos szerepet játszanak például áruházon belüli átszervezéseknél is.

A téma nagyon-nagyon bő, s ebben a posztban a forgalom elemzésének is csak a töredékét viszgáltuk (ha az egészet néznénk, pl. felvázolhatnánk egy fejlődést egészen 1995-től, tele mutatószámokkal, hatékonysági mutatókkal, ebből akár szakdolgozatot is lehetne írni); a következő posztban az árrésekről lesz szó.