Az előző részben a szállítóknál már érintettük azt a témát, hogy hogyan kapják a hiperek az árut, de ez egy olyan terület, mely cseppet több szót érdemel.
A hiper a szállítótól háromféleképpen kaphatja meg az árut:
a szállító beszállít nagy mennyiségben a központi raktárba, s a központi raktár onnan szépen kiszállítja az áruházaknak
a szállító szállítmányozót fogad, illetve logisztikai céget bíz meg a raktározással/szállítással, de itt már minden áruházba külön-külön kell kivinni az árut
a szállító közvetlenül viszi ki az árut saját autójával
A hiper szempontjából az tulajdonképpen kétféle szállítási módot jelent (központi raktár hozza vagy a szállító), de most nézzük a szállító szempontjából a dolgokat.
A központi raktáras beszállítás a szállító szempontjából a legoptimálisabb megoldás. Egyszerre, nagy tételben leviszi oda az árut, aztán meg a hiper majd szétdobja, ahogy akarja. A hipernek is jó ez, hiszen egyszerre tud nagy mennyiségben vásárolni (bulk), ezáltal nagyobb árengedményt is el tud érni. Azonban a központi raktár – habár kívülről nagyon nagynak tűnik – valójában kicsi ehhez. Egyrészt ide érkezik a hiper saját importja (többnyire „nagyon-keletről”, sokszor hajóval, majd közúton), ahol már nem is raklapokról, hanem konténerekről beszélünk, ezt úgy képzeljétek el, hogy bejön huszonvalahány kamion tele mondjuk kerti bútorral. (Találós kérdés: hány áruval teli raklap fér egy konténerbe?) Nos, ez már épp eléggé megtölti a központi raktárat (nem a huszonvalahány konténer, hanem a sokszor huszonvalahány konténernyi raklap), s e mellé már nem fér be sok minden, ezért a hiperek eldöntik, hogy melyik termékcsoportot kérik be még mellé (legtöbbször a sós-, édes-, vegyi- vagy az ital fér még be a saját importok mellé). Azért persze ne feledkezzünk meg a lényegesen kisebb választékkal dolgozó áruházakról sem, akik viszont mindent be tudnak kérni a központiba, s az áruházak csak onnan kapják az árut (ilyen pl. az Aldi, Lidl). De egy nagyobb lánc központi raktárában már nincs erre elég hely.
A másik véglet, mikor a szállító közvetlenül viszi ki az árut a hiperbe. Ilyenkor a szállítónak van külön logisztikája, meg hát sokszor végtelen türelme, hogy kivárja a sorokat a hiperek előtt, miközben menni kellene még vagy három másik áruházba. Persze ha megunja a várakozást, s elmegy, akkor a hiper megkötbérezheti rendelt áru ki nem szállításáért... szóval ez egy elég idegtépő dolog, ráadásul drága, hiszen a saját raktár, autók, személyzet fenntartása nem olcsó. Gondoljunk csak pl. az üzemanyagárakra, meg arra, hogy mennyire éri meg kiszállítani egy ötvenezres rendelést 200 km-re, s mennyi haszon marad rajta ha ezt is beleszámoljuk... De legalább a cég teljesen kontrollálni tudja a logisztikát és az ezzel kapcsolatos költségeket.
A kettő módszer keveréke a logisztikai cégek közbeiktatása. Ez úgy néz ki, hogy a szállító az áru tárolását/szállítását kiadja bérbe egy erre szakosodott cégnek (ha Budapest környékén autóztok, elég sok ilyet láthattok a körgyűrű mellett), persze fizet is érte nem is keveset, de legalább nem kell ezzel vesződni. A logisztikai cégek sokszor persze több céggel is foglalkoznak, s ha a cégekből egyszerre több is egy adott áruházba akar szállítani egy időben, akkor az egészet összerakják egy kocsira, s így egy autó több szállító termékét is le tudja adni a hiper áruátvételén. Ügyes, nem? (Az már más kérdés, hogy a szállítók nekem elég sokat panaszkodtak, hogy ezen logisztikai cégek nem olcsók, ráadásul annyira nem megbízhatóak mint ahogy ez így fent le van írva, meg gyakran tűnik el áru, stb.)
Tessék választani!
Utolsó kommentek