Gyakran éri a hipereket az a vád, hogy tevékenységükkel tönkreteszik környezetükben a magyar kis- és középvállalkozásokat. Ebben valóban van igazság, de akkor miért van az, hogy jópár kisbolt túléli a hiperek megjelenését, és továbbra is sikeresen tud működni? Ezt a kérdéskört szeretném ebben a blogban feszegetni, elsősorban hogy hogyan látom én ezt egy hiper szemszögéből, és most fokozott aktivitást kérnék kedves olvasóimtól: ti hogyan látjátok, hogyan lehet túlélni egy hiper árnyékában?

Az emberek szeretnek a hiperben vásárolni, mert:
- nagyon olcsó (mivel nagy mennyiségben vásárol, jobban tud árengedményt elérni a hiper)
- nagy a választéka (a vevő mindent megtalál "egy fedél alatt", nem kell boltból boltba menni)
- intenzíven promotálják magukat (lásd a gyűlölt szórólapokat melyeket mindenki utál, de azért megnézi :-)

És miért nem szeretnek az emberek a hiperben vásárolni?
- az áru minősége rosszabb, különösen a frissárué
- személytelen kiszolgálás, nehéz kihasználni az informális kapcsolatokat (ugyebár ismerős hentes jobb húst ad)
- félelem az áreltérésektől, az átverésektől (hamis akciók)
- tömeg, sokat kell várni a kasszánál
- messze van, elmenni egy hiperbe valóságos programnak számít (a hiperek nagy része a város szélén található)

A prosperáló kisboltok többsége pont ezeket a gyengeségeket használja ki. A hiperek friss részlege - különösen a zöldség, pékség és a hentesáru - a szabványosított folyamatok miatt gyakran rosszabb minőségű terméket kínál, mint egy szakértő kisvállalkozás. Sokmindenkinek van egy "bejáratott" zöldségese, akinél mindig jobb a dinnye, egy ismerős hentese, aki mindig a friss disznótorosból ad, illetve van a közelben egy pékség, ahová érdemes már reggel 6-kor lemenni a friss kenyérért. A kiszolgálás is sokkal közvetlenebb lehet egy kisboltban, ahol az eladó személyesen ismeri a vásárlót, s sokszor kérés nélkül is tudja, milyen márkát kér. Egy kisbolt közelebb van az ember lakhelyéhez, mint a hiper, s ha elfelejtettük a cukrot, egyszerűbb leugrani a kisboltba, s gyorsan megvenni, mint elmenni a hiperbe (ahol mondjuk tíz forinttal olcsóbb).

A jól működő kisboltok mindig egy kis pluszt kínálnak a hiperhez képest. A fentieken túl lehet ez a plusz a szakértelem (például egy kis barkácsboltban el is tudják magyarázni, hogy hogyan kell felszerelni azt a csapot), vagy a  rugalmasság (egy könyvesbolt "megszállott" eladója a föld alól is előkeríti az általunk keresett könyvet). Egy kisbolt sikeres lehet, ha rákoncentrál egy hiper által nem igazán kihasznált szegmensre; például minden hiper árul számítógépalkatrészeket, de korántsem teljes választékban, s egy "kuckóban" nagyobb sikerrel járhat a vásárló, hogy megtalálja a keresett hangkártyát (s még be is szerelik neki). S ne felejtsük el az éjjel-nappaliakat sem, amelyek nyitvatartásukkal szintén jelentős pluszt nyújtanak a vásárlónak.

S mely kisboltok nem fognak megélni? Amelyek a hiperben vett akciós árut adják el drágábban, de úgy, hogy a fentiek közül egyik pluszt sem nyújtja. Mert ha unott arcú, a termékekről semmit sem tudó plázacica szolgál ki rágózva egy méregdrága boltban, köszönés nélkül, akkor miért mennénk oda?