Mostanában a bankadóról szólnak a hírek, és vannak, akik felvetik, hogy a bankadó mellett be kellene vezetni a “multiadót” is. Az ok: “a multik, például a Tesco ezermilliárdokat visznek ki az országból, őket is meg kellene adóztatni!” A helyzet azért ennyire nem egyszerű; a mostani bejegyzésben azt szeretném vizsgálni, hogy van-e értelme a “multiadónak” a hiperek szempontjából? (Nevezzük egyszerűen hiperadónak.)

A bankadó ötletét az adta, hogy a hazai pénzintézetek többszázmilliárdos profitot érnek el egy évben, és a politikusok úgy gondolják, hogy nekik is szerepet kellene vállalni hazánk pénzügyi gondjainak megoldásában. Az államfő konkrétan 200 milliárd forintot jelölt meg célként; a hipereknél legyen ez a célösszeg kevesebb, mondjuk 20 milliárd forint, ami a költségvetés szempontjából nem nagy összeg (a bevételi oldal egy százalékát sem éri el), de azért már nem elhanyagolható pénz. Hogyan tudjuk összeszedni ezt a 20 milliárdot?

A bankoknál is a nyereség volt a kiindulópont, kezdjük mi is azzal! A következő áruházakat vizsgáljuk: Tesco, Auchan, Cora, Spar, Penny, Reál, és vegyük ide a Metrot is, habár az már nagyker (a CBA-t kihagyjuk, mert az “magyar”). A bőszen utált Tesco 2008-ban 13,3 milliárd forint (adózott) nyereséget termelt, ami elsőre pofátlanul soknak tűnhet, de pár dolgot tegyünk hozzá: a Tesco több, mint 20.000 embert foglalkoztat közvetlenül, és bizony az adózott eredmény tekintetében megelőzik olyan cégek, mint pl. a Mátrai Erőmű, Duna-Dráva Cement, Bunge Növényolajipari Zrt, meg egy rakat bank- és gyógyszercég. Ahhoz képest, hogy a Tesco mekkora, mindenhol ott van, az egyik legnagyobb foglalkoztató, bizony, nem ér el akkora nyereséget, amekkorát gondolnánk. (Ha a sajáttőke-arányos nyereséget vizsgáljuk, a Tesco a 464. a magyar cégek listáján!) Jó, azért sajnálni sem kell őket :-)  A Metro 5,5 milliárdos nyereséget ért el, a Penny 3,5 milliárdot, a Cora 1,4 milliárdot, Reál 1,3 milliárdot; az Auchannál nincs értelme nyereségről beszélni, stabilan veszteségesek, tehát onnan ne is várjunk “hiperadót”. Ha összeadjuk a fenti számokat, akkor kb. 25 milliárd forint jön ki, amiből 20 milliárdot elszedni meglehetősen “véleményes”, arányaiban még a bankok 200 milliárdjánál is nagyobb arányú elvonást jelent. (Ha a Praktikert, Ikeát, meg a többi hasonló szakboltot hozzáadjuk, akkor sem vagyunk sokkal előrébb...) És mivel ezek a cégek meglehetősen sok embert foglalkoztatnak, kérdés, érdemes-e 20 milliárd forintért kockára tenni azt a rengeteg munkahelyet.

Habár a nyereségadatokból látszik, hogy nincs értelme hiperadóról beszélni, megpróbálhatunk egy árbevételre kivetített adót kivetni, mert ugyebár a “mocskosmulti mindenfajta könyvelési trükk segítségével kimenekíti a nyereségét külföldi, kedvezőbb adózású országokba”; az árbevételen viszont nincs mit trükközni, az annyi, amennyi. A Tesco árbevétele 576 milliárd forint volt 2008-ban, az Auchané 221 milliárd, a Sparé 326 milliárd, a Pennyé 138 milliárd, a Coráé 94 milliárd, a Metroé 218 milliárd, a Reálé 348 milliárd forint. Ez így összeadva kb. 2000 milliárd forint, ami igen szép összeg, de hangsúlyoznám, ez nem az adózott eredmény, hanem csak az árbevétel. A bankoknál sem az eredményre vetítik az adó mértékét, hanem ha jól emlékszem, a mérlegfőösszegre, és a mértéke 0,15%-0,45%; a hipereknél egy árbevételre vetített 0,45%-os adó 9 milliárd forintot jelentene a költségvetésnek, ami nem rossz pénz, de messze van az általunk elvárt 20 milliárdtól. Ennyit “tudnak” a hiperek.

Más kérdés, ha nemcsak a hipereket, hanem az összes multit bevonjuk a körbe, akkor mennyi pénzzel számolhatnánk, de ez már kívül esik a blog témakörén. A lényeg: a bankadó mintájára felvázolt hiperadó nem segíti ki jelentősen a magyar államot, szóval ettől ne várjon senki csodát.