A hiperekkel kapcsolatban sok panasz van; valószínűleg a legtöbb ezek közül arról szól, hogy nem azt az árat blokkolták le a kasszánál, amit a kedves vásárló a cimkén látott. S rögtön jönnek az összeesküvéselméletek: azért csinálja ezt a hiper, mert sokan nem veszik észre, s 100 Ft tévedés 1000 vásárló esetében már 100.000 Ft, ez pedig szép pénz, nem? Mi az áreltérés oka?

A hiperekben két rendszer működik párhuzamosan: az egyik a vállalatirányítási rendszer, a másik a pénztárrendszer. A vállalatirányítási rendszer megfelelő menüpontjában az arra illetékes személy (lehet a beszerző, de lehet az osztályvezető is) beállítja az árat (mert például akciós lesz), de ebből a vásárló semmit nem lát, amíg át nem töltődik a pénztárszerverre. Ez az áttöltés egy meghatározott időpontban történik, akkor, amikor nincs szükség a pénztárszerverre (például amikor az áruház zárva van). Hogy mi az értelme ennek? Így meg tudják akadályozni a visszaéléseket, például hogy valaki 2 percre levigye a színes tévé árát 10 Ft-ra, megvegye, majd az ár visszaálljon az eredetire, valamint azt is, hogy boldog-boldogtalan játszadozzon a pénztárszerverrel, nem kevés kellemetlenséget okozva a pénztárosoknak. Persze bele lehet nyúlni a pénztárszerverbe is (például ha észlelik, hogy az újságban meghirdetett akciós ár nem jól lett beállítva), ehhez viszont felsővezetői írásos engedély kell, s a rendszergazda tudja egyedül végrehajtani. Ezzel a módszerrel megfelelően lehet dokumentálni, hogy ki, mikor, s miért állította be az adott árat.

Mikor az árváltozás érvénybe lép, s a pénztárszerverben is él, akkor a rendszer automatikusan lenyomtatja az új cimkéket, amit az osztályos alkalmazottnak minél hamarabb ki kell raknia. S itt kezdődnek a problémák: ha az osztályos alkalmazott elfelejti ezt, nem találja az adott terméket, vagy nincs is az osztályon senki, s rábízzák egy másik osztályos alkalmazottra a cimkék cseréjét, de ő meg szintén nem találja a termékeket - mind-mind ahhoz vezet, hogy nem megfelelő ár lesz feltüntetve. Ha a cimkén lévő ár magasabb, mint a termék valódi ára, azzal a vásárló jól jár, a hiper viszont elveszti az árelőnyből fakadó esetleges forgalomnövekedést. Ha a cimkén lévő ár alacsonyabb, nos akkor kezdődnek a gondok. 

Mi a teendő akkor, ha áreltérést tapasztalunk? Először is, felesleges üvöltözni a kasszással, ő nem tehet semmiről, a számítógép a magasabb árat fogja blokkolni, mivel azt adja neki a pénztárszerver. Valószínűleg a vevőszolgálatra fog irányítani bennünket. A vevőszolgálaton ellenőrizni fogják a cimkét vagy dekorációt, s ha igazunk van, visszaadják a különbözetet. 

Nagyon sok probléma abból adódik (az esetek mintegy 90%-a!), hogy az adott cimke nem arra a termékre vonatkozik, hanem egy másikra. Ez sokmindennek lehet a következménye: nemtörődöm alkalmazott betöltötte az olcsóbb tej helyére a drágábbat, vagy a kevésbé kedves vásárló olyan szinten széttúrta a termékeket, hogy nem lehet kiigazodni a polcokon. Mindkettő nagyon kellemetlen és zavaró tud lenni, főleg, ha a cimkén lévő termék nagyon hasonló a fizikailag nálunk lévő termékhez. Ebben az esetben a vevőszolgálat csak ritkán ad vissza árkülönbözetet. Amennyiben nem találjuk indokoltnak a vevőszolgálat döntését, kérjük az ügyeletes menedzsert, vagy írjunk be a panaszkönyvbe.

Mit tehet a vásárló, hogy kiküszöbölje ezeket a problémákat? A legfontosabb, hogy gyanúsan alacsony ár esetén használjuk az árleolvasót! Másik jó módszer, ha a cimkén vonalkód is van, akkor ellenőrizzük, hogy egyezik-e a terméken lévő vonalkóddal (ez csak 90%-os biztonsággal működik, mert bizonyos termékekhez csak egy cimke tartozik, mégis más-más kóddal van ellátva; gondoljunk csak a játékautókra, ahol más a kódja a Mercedesnek és a Ferrarinak, mégis ugyanaz a cimke tartozik hozzá, például játékautó 1:43 modell, s ugyanaz az ára is). Műszaki termékeknél pedig érdemes megkérdezni az eladót is, mert könnyen kiderülhet, hogy a nagyon jó árhoz egy nagyon rossz minőségű termék tartozik...

Az áruházak is próbálnak védekezni az áreltérések ellen: egyrészt minden osztály végez árellenőrzéseket, valamint az áruháznak is van árellenőrző csapata, akik egy erre alkalmas készülékkel felmérik az osztályok cimkézettségét. Az elfogadható eredmény 99% felett van (ez egy ötvenezer termékes hiper esetében azt jelenti, hogy 500 hiba lesz!). A széttúrt termékekre pedig a megoldás a bizonyos időközönkénti rendeztetés, amikor az alkalmazott végigmegy az osztályán, s rendet tesz (igaz, ennek eredménye sajnos nem tart sokáig...).

Nem csak a vásárlónak rossz, ha áreltérést tapasztal, hanem az áruháznak is kellemetlen. Ne felejtsük el, ha egy vevőt átvágtak valahol, nem biztos, hogy visszatér máskor is vásárolni, s ha ismerőseinek is elmeséli, akkor valószínű ők is boltot váltanak. S ez - visszatérve a cikk elején lévő példához - nem ér meg 100 Ft-ot.