A hét "hiperhíre" kétségkívül az a készülő etikai kódex volt, mely szerint "az élelmiszer-kiskereskedelemben legkésőbb június 30-ától az értékesített áruk 80 százaléka magyar eredetű lesz". A hiperek többsége üdvözölte a lépést, s tartani kívánja magát ehhez, azonban ennek megvalósítása nagyon sok kérdést vet fel.

Az, hogy mi a magyar termék, nagyjából be lehet határolni: minden olyan termék, melyet Magyarországon állítottak elő, lehetőleg magyar munkaerő segítségével. Most elegánsan lépjünk túl azon a problémán, hogy külföldi alapanyagból, vagy sem, illetve mi van azzal, ha a cég külföldi tulajdonú, mert ez messze vezet.

A hiper szempontjából izgalmasabb kérdés, hogy hogyan lehet ezt a gyakorlatban elérni? A kihelyezést meg lehet változtatni úgy, hogy mostantól minden 10 méteren 8 méter magyar áru és 2 méter külföldi legyen, ezzel azonban az a baj, hogy ha az a két méter külföldi termék a legjobban fogyó termék, akkor azzal kell számolnunk, hogy abból állandó hiány lesz, s a vásárlót rákényszerítjük a magyar termék vásárlására. Ez senkinek nem jó, mert egyrészt megfosztjuk a vásárlót a választás szabadságától, másrészt a hiper forgalomtól esik el, mert nem mindenki fogja az esetlegesen neki nem tetsző drágább termékkel helyettesíteni a megszokottat. Ez pedig nem piacgazdaság, hanem valahol szocializmus. Arról nem is beszélve, hogy az akciós kihelyezések (pl. polcvégek) torzítják a kihelyezés arányát, s ezt állandóan centivel méricskélni kellene... aki dolgozott hiperben, az tudja, hogy ez nem működne. Meg hát ott a banán, narancs, Coca Cola problematikája is, amit nem tudunk magyar termékkel helyettesíteni...

A másik lehetőség, hogy a termékválaszték 80%-a legyen magyar, azaz 10 fajta tejből 8 magyar legyen; ez járhatóbb útnak tűnik. Azonban mi a helyzet akkor, ha a kereskedő a két külföldi terméket kirakja 4 méterben, a 8 magyart meg bezsúfolja az ötödikbe? Mert a feltételeket teljesítette! Eléri ezzel a rendelkezés a célját? A hiperek mindenesetre bólogattak a hír kapcsán, persze, nagyon jó PR lehetőség ez a hír, másrészt meg ha nem tartják be a kódexben foglaltakat, gyakorlatilag semmilyen szankcióval nem sújthatják őket...

A probléma azzal van, hogy a valódi célt, azaz, hogy a vásárlók vásároljanak 80% árut, nem a hiperekben kell elérni, hanem a vásárlók fejében. A mi fejünkben! Azaz, hogy nem az a lényeg, hogy a hiper és a piac mit kínál, hanem hogy mi mit választunk. S ha az ugyanolyan minőségű külföldi termék 5 Ft-tal olcsóbb, mint a magyar, akkor lehetőség szerint a magyart válasszuk, mert azzal a magyar munkahelyeket támogatjuk. A Provident ügyben is mindenki érzi valahol, hogy nem csak a Provident a hibás, (mert ő törvény szerint jár el), hanem az is, aki felveszi a kölcsönét, s inkább őt kellene megtanítani számolni. Mert ez olyan, mint a betegség: hiába kezeljük a tüneteket, ha az okot nem szüntetjük meg, akkor az egész nem sokat ér...