Pár olyan kérdés következik, mely gyakran felmerül, mikor az ember vásárol. Azért nem árt megfogadni ezen tanácsokat, mert az így felszabaduló időt a dolgozók a vásárlók igényeinek minél teljesebb kielégítésére tudják fordítani (hú, ez szép mondat lett :-) Ráadásul ezekkel a vásárló is időt spórol.
Mit tegyek, ha egy terméken vagy termék előtt nincs ár? Először nézd meg, van-e rajta vonalkód. Ha van, akkor a legjobb felkeresni a vonalkódleolvasót. Eladót hiába kérdezel, jó eséllyel nem fogja tudni megmondani az árat, mert hát egy hiperben több tízezer termék van, s fene tudja mindnek az árát. Ha nincs a terméken vonalkód, akkor viszont mindenképpen keres egy osztályost, vagy egy menedzsert, hogy adjon rá neked; ezt a részt ne bízd a pénztárosra, mert ő a pénztárügyeletest fogja hívni, akinek ezer dolga van, s mire megtalálja a kódot, addigra megőszülsz a kasszánál, mögötted meg anyázni fognak.
Beraktam egy terméket a kosárba, de nem akarom megvenni. Mit csináljak vele? A jó válasz az lenne, hogy vidd oda vissza, ahonnan elhoztad, de már hallom a választ, hogy „nem fogok kutyagolni azért 100 métert, hogy visszategyem ezt a rohadt tésztát!” Kevésbé rossz megoldás, ha leteszed a pénztárnál, ott ugyanis időnként összegyűjtik. Semmiképpen ne tedd a sorvégekre, polc alá/fölé/mellé/közé, pláne a friss halat ne, mert akkor egy idő után igen büdös lesz. S lehet, hogy pont az anyukád fog belenyúlni. Friss árut amúgy illik visszavinni oda, ahonnan elvetted, vagy legalábbis vágd be egy hűtőbe, hogy ne romoljon meg. Gondolom, te sem szeretnél olyan fagyasztott terméket venni, ami pár órát a tévék között töltött?
„Jé, ott egy lejárt tej a polcon!” Nyugodj meg, nem szándékosan hagyták kint, hogy te megvedd. Ha a fogyasztóvédők veszik ezt észre, igen nagy büntetést kap az áruház. Mindenesetre hívd fel egy osztályos figyelmét a dologra. A legrosszabb magatartás az, ha nem szólsz senkinek – gondold el, neked sem esne jól, ha tolatnál a kocsival, s nem szólnának, hogy hé, ott a kedvenc macskád már majdnem a kerék alatt!
„Ez nem ennyibe került!” Semmiképpen ne a kasszással üvöltözz, nem ő tehet róla. Az sem használ, ha kijelented, hogy addig nem vagy hajlandó onnan elmenni, míg meg nem oldják a problémát (technikailag nem tudják). Azért jelezd a problémát a pénztárosnak is, s ő elmondja, mi a további teendő; a legtöbb helyen bizony el kell battyognod a vevőszolgálatra. Előtte azonban nézd meg, hogy valóban annyiért, és valóban az volt-e kiírva, mert a legtöbb esetben arról van szó, hogy egy kedves vevőtárs rossz helyre teszi vissza a levett terméket, a következő vevő meg ennek köszönhetően benézi az árat. Ekkor sincs semmi gond, hivatkozzál téves vásárlásra, s vissza fogják venni a terméket. A blokk mindig legyen nálad!
Valakit lopáson érsz: Érdekes, hogy manapság sokat beszélünk a magántulajdon védelméről, ennek ellenére ha a hiperben valaki meglátja, hogy valaki lop, inkább elmegy mellette, s nem szól senkinek. Nagyon nagy hiba, mert mi van, ha legközelebb az illető pont őt fogja meglopni? Lopás esetén a legjobb a legközelebb lévő biztonsági őrnek szólni; a kasszasoron találni fogunk párat. Lehet szólni egy árufeltöltőnek is, de ha annak nagyon sok munkát adott a főnöke, akkor lehet, hogy nem fogja továbbítani senkinek.
Leversz egy törékeny terméket, mely el is törik: Ilyen gyakran van, s majdnem mindenki arrébb battyog inkább... pedig a szilánkokba könnyen belenyúlhat egy kisgyerek! Legalább szóljunk egy takarítónak vagy egy osztályosnak, hogy ott egy törött üveg! A tévhitekkel ellentétben ezeket ritkán fizettetik ki.
Utolsó kommentek