Gyakori vád a hiperek ellen, hogy szándékosan írnak alacsonyabb árat a címkékre, hogy a vásárló megvegye a terméket. Aztán persze a kasszánál többet fizet, de hát nem mindenki veszi észre, és a “sok kis 100 Ft bizony nagy pénzzé gyűlik össze a végén!”

Lássuk ezt a gyakorlatban, egy szándékosan eltúlzott példával: van egy hiperünk, ahol napi 10000 ember vásárol, és az átlagvásárlás kb. 3000 Ft. (Ez 30.000.000 Ft-os napi forgalmat feltételez.) Szóval van egy termék, mely 300-ért van kiírva, de 400-ért megy át a kasszán, és sikerül ezzel megtéveszteni 500 vásárlót. (Gyakorlatban kb. a harmadik észreveszi a turpisságot; ez amúgy egy nagyon-nagyon jó termék lehet, mivel napi 200.000 Ft-os forgalmat produkál, tehát vagy polc- illetve sorvéges, vagy 20/80-as, azaz benne van azon termékek 20%-ban, ami forgalom 80%-át adja.) Szóval megtévesztettek 500 vásárlót, 100 forinttal, tehát sikerült a hipernek 50000 Ft-ot nyerni pluszban. Ezt most vessétek össze a 30.000.000 Ft-os forgalommal... 0,16%. A büntetési tételeket meg tessék megtekinteni az előző posztban (plusz lehetséges Tékozló Homár poszt, plusz a rossz élményeket a vásárló elmeséli másnak is...) Megéri?

Hogy ez valójában hogyan működik? Egyrészt az áruházaknak van címkézettségi politikájuk, mely meghatározza, mennyi hibás ár lehet kint a polcokon: egy sem. De mivel ez a gyakorlatban nem működik, ezért olyan 99%-os címkézettség felett kell produkálni. Ez azt jelenti, hogy 100-ból maximum egy címke lehet hibás, hiányzó, olvashatatlan, stb. Ezt az 1%-os hibahatárt az élet bármely területén nehéz tartani, ezt szerintem bárki megerősíti; a hiperekben ez elvárás, és nem teljesítés esetén szankcionálnak! Másrészt egy gyakorlati példa: nálunk a valódi visszatérítések összege, azaz amikor a vevőnek volt igaza, nem érte el a napi 30.000 Ft-ot, kivételes napokon az 50.000-et (napi átlagforgalmunk kb. 60-70 millió Ft lehetett). Ezt is lehet százalékolni.

Tehát mi a sztori legfőbb tanulsága? Ne dőljünk be a “városi legendáknak”! Az áreltérések többsége abból adódik, hogy a termék rossz helyen van, és az előtte lévő címke egy másik termék árát mutatja. Persze, ez lehet a hiper hibája is - ha össze-vissza töltik az árufeltöltők a terméket-, de leggyakrabban az fordul elő, hogy a vásárló menet közben rájön, hogy ő ezt a terméket nem akarja megvenni, és kirakja a kosarából - máshol. Tegye fel a kezét, aki még nem csinált ilyet! :-) Pár jó tanács az ilyen csapdahelyzetek elkerülésére:
- Mindig egyeztessük a címkét és az árut! Ha egyezik a vonalkód, akkor biztos, hogy a címke ahhoz az áruhoz tartozik (de ez nem 100%-os módszer, mivel lehet, hogy eltérő a vonalkód, de attól ugyanarról a termékről van szó!)
- Ha van az áruházban árleolvasó, ne szégyeljük használni, különösen a “kétséges” termékek esetén (ha például valami gyanúsan olcsó)!
- Ha nincs árleolvasó, és más egyéb módon sem tudtunk meggyőződni egy “gyanús” termék áráról, még mindig van egy lehetőségünk: a pénztár! Mielőtt a pénztáros elkezdi szkennelni a termékeket, jelezzük neki, hogy van itt egy termék, mely árában nem vagyunk biztosak, ellenőrizze már le, mennyit ad rá a gép! Így elkerülhetjük a kellemetlenségeket. Hangsúlyozom, ezt csak a “gyanús” termékek esetében alkalmazzuk, ne fárasszuk feleslegesen az ott dolgozót - és különösen a mögöttünk várakozókat!
- Ezt gondolom, felesleges mondani, de a blokkot mindig nézzük meg!
- Ha megtörtént a baj, érdemes először visszamenni a “tetthelyre” (ahonnan az árut elvettük), és megnézni, nem mi emlékszünk-e rossz árra, esetleg nem más termékre vonatkozott-e az az ár. Amennyiben igazunk van, menjünk a vevőszolgálatra, és jelezzük a problémánkat. Fontos, hogy a hibás címkét-dekorációt ne vigyük magunkkal, hagyjuk ott, lehetőleg valamelyik rokonunkkal együtt. (Neki az a feladata, hogy “vigyázza” a címkét, nehogy egy árufeltöltő -értesülve a problémáról - leszedje,mielőtt a vevőszolgálat meggyőződne igazunkról. Sajnos ez előfordulhat!) Amennyiben igazunk lesz, szó nélkül visszafizetik a különbözetet.
- Amennyiben mi “néztük be” az árat, akkor sincs minden veszve - menjünk a vevőszolgálatra, hivatkozzunk téves vásárlásra, el is mesélhetjük, hogy mi történt -, és a vevőszolgálat vissza fogja vásárolni a terméket (feltéve, ha semmiképpen nem szeretnénk megtartani). Ezzel azonban óvatosan, mert pl. friss termékeknél fontos a vásárlás időpontja. Közvetlenül a kassza után vissza fogják vásárolni, viszont másnap ne is próbákozzunk a zsömlével, hogy “benéztem az árát, de csak most vettem észre” - ebben az esetben a visszavásárlást a vevőszolgálat megtagadhatja!

Ha a fentieket betartjuk, sok kényelmetlenséget és bosszankodást megspórolhatunk.